2010. évi változások

-          Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát (szuperbruttósítás).

-          Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának az összevont adóalapba számító jövedelmét ezentúl a tevékenységre jellemző kereset alapján kell meghatároznia. A társas vállalkozásnak és az egyéni vállalkozónak rögzítenie kell a személyesen közreműködő, illetve egyéni vállalkozónál a saját tevékenységére jellemző kereset meghatározásakor figyelembe vett körülményeket és szempontokat. A nyilvántartásnak célszerű tartalmaznia az alkalmazott módszert és az eredményként kapott érték levezetésénél figyelembe vett szempontokat, számítási tényezőket, valamint több társas vállalkozás tagja esetében a foglalkoztatói járulékokat fizető, illetve a személyes közreműködői díj kiegészítését megállapító társas vállalkozás kiválasztására vonatkozó döntést. A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő vagy személyesen közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató adózó esetében valamennyi tevékenységre el kell készíteni a nyilvántartást. Ez a nyilvántartás az adózással összefüggő iratnak minősül, így azt az adóelévülésig meg kell őrizni.

-          Az adó évi 5 millió forint adóalapig 17 százalék, az a fölötti részre 32 százalék. Az 5 millió forint sávhatár az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemre vonatkozik.

-          Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15.100,-Ft (évente összesen legfeljebb 181.200,-Ft), és teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt.

-          A kifizetőnek nem kell adóelőleget vonnia és befizetnie a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevétel után, de ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatban kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek – mint 2009-ben is – be kell vallania, le kell vonnia és be kell fizetnie az adóelőleget.

-          Megszűnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény.

-          Teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó napidíj.

-          A falusi vendégfogadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles lesz, vagyis megszűnik az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó bevétellel arányos jövedelemrész adómentessége.

-          Megszűnik a természetbeni juttatások adómentessége, és természetbeni juttatásként adózik

·         a legfeljebb évi 3 alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész,

·         a művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig,

·         a hidegétkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig,

·         a legalább 2 éve használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása,

·         villamosenergia-iparban dolgozók díjkedvezménye (2010. január 1-jét követően létrejövő munkaviszonyok esetében),

·         a nyugdíjba vonuláskor természetben adott egyszeri ajándék értékéből 15 ezer forint is,

·         a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea (összeghatártól függetlenül)

-          Adókötelessé válnak egyes, 2010-ig adómentes vagy bevételnek nem számító juttatások:

·         üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés a minimálbér értékéig,

·         iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30%-áig,

·         munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba havonta a minimálbér 50%-áig,

·         munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba havonta a minimálbér 30%-áig,

·         iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig,

·         helyi utazási bérlet juttatása,

·         melegétkeztetés havonta 18 ezer forintig,

Az egyedi korlátokon felüli rész természetbeni juttatásként adózik, tehát biztosítási jogviszonyban történő juttatáskor 54% személyi jövedelemadó, valamint a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27% társadalombiztosítási járulék terheli.

-          Az egyéni vállalkozó szüneteltetheti tevékenységét, azonban a szünetelés időszakában nem számolhat el költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is), és egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallás benyújtására sem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette. Az egyéni vállalkozó – tevékenysége szüneteltetése időtartama alatt – megszüntetheti pénzforgalmi számláját. A szünetelést az okmányirodában kell bejelenteni és ezzel egyidejűleg (ha pénzforgalmi számláját nem szünteti meg) a hitelintézetnek is jelenteni kell. A szünetelés idejére nem köteles TB járulékot fizetni de ezen időszak alatt nem is biztosított.

-          A vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 19%-ra emelkedik, a 4%-os különadó megszűnik.

További változások 

-          Változás 2009. január 1-ig visszamenően, hogy nem szükséges adóhatósági engedély a veszteségelhatároláshoz.

-          A 2008. december 31-ig képzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására négy év helyett hat év áll rendelkezésre.

-          A magánszemély befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződést köthet. Tartós befektetési számla minimum 25 ezer forinttal nyitható. Az 5 éves lekötési időszak utolsó napjáig megtartott befektetésekre az akkor megállapított lekötési hozam után 0% az adó. 10% az adó, ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg, 20% az adó a lekötési hozam után, ha azt a három éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.

-          Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható az adóévben megfizetett vagyonadó.

-          Bevétel megszerzésekor, kiadás teljesítésekor, dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a megszerzéskor, pénzügyi eszköz esetében az ügylet teljesítésekor érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.

-          Az eva mértéke 30%-ra emelkedik (25%-ról). 50%-os evakulcsot kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt (25millió forintot). A magasabb kulccsal nem az egész bevétel, hanem annak a 25 millió forint feletti része után kell adózni.

-          Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, amely azzal jön létre, hogy bejegyzik a cégjegyzékbe. Az egyéni cég jegyzett tőkéjét a tag határozza meg, a törvény tőkeminimumot nem ír elő. A tag eldöntheti, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséggel akar-e tartozni a cég cégvagyont meghaladó tartozásaiért. A korlátolt felelősség itt azt jelenti, hogy az egyéni cég tagja köteles megnevezni azt az összeget, amelynek erejéig a cég vagyonát meghaladó tartozásokért a saját vagyona terhére is felel.

Változások az illetéktörvényben:

-          A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken. A lakás kedvezményes illetékkulcsa 6 százalékról 4 százalékra csökken (a 4%-os kulcs a  4 millió forint fölötti részre vonatkozik, 4 millióig továbbra is 2% az illeték).

-          Illetéket kell fizetni minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén, függetlenül a szerződéskötés vagy az átadás helyétől (eddig a törvényben magyarországi átadás szerepelt).

-          Illetékköteles a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy), vagyis tulajdonrész megszerzése.

Változások az általános forgalmi adóról szóló törvényben:

-          Ha adóalany nyújt adóalanynak szolgáltatást, a teljesítés helye főszabály szerint ezentúl a szolgáltatást igénybe vevő székhelye (telephelye), nem pedig a szolgáltatásnyújtóé (mint 2010 előtt).

-          Minden áfaalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy másik tagállambeli adóalanytól szolgáltatást vegyen igénybe, vagy annak azt nyújtson. 

-          Az adóalanyoknak összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adóhatósághoz a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű más tagállambeli adóalanyok részére teljesített, illetve tőlük igénybe vett szolgáltatásokról (hasonlóan ahhoz, ahogy a közösségen belüli termékértékesítéshez eddig is kellett).

Változások a társasági és osztalékadóról szóló törvényben:

-          Az általános társaságiadó-mérték 16%-ról 19%-ra emelkedik (és megszűnik a különadó).

-          Megszűnnek az adóalap-kedvezmények, kivéve a beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíjhoz, valamint a K+F tevékenységhez kapcsolódóakat.

-          nem elismert költség a reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítás.

-           A képzés költsége minden esetben elismert költség.

-          A kapcsolt vállalkozási jogviszony két társaság között ezentúl akkor is fennáll, ha közeli hozzátartozóknak van a társaságokban külön-külön többségi befolyásuk (Például ha „A” társaságban az apának, „B” társaságban a fiúnak van 100 százalékos részesedése és szavazati joga, akkor – bár egyiküknek sincs a másik cégében részesedése – „A” és „B” vállalkozás egyaránt kapcsoltnak minősül.) Többségi befolyás az, ha a befolyással rendelkező a szavazatok több mint 50 százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban.