Társasági adó:

- A  társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a  munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs. Ennek további feltétele, hogy az év során minden alkalmazott után legalább a minimum járulékalap után (havonta) meg kell fizetni a járulékokat. A minimum járulékalap jelenleg 143.000,-Ft, valamint az adókat, járulékokat határidőben kell fizetni, és nem lehet semmilyen köztartozása a társaságnak.

ÁFA:

Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.

Helyi adók:

- Módosul a közvetített szolgáltatás törvényi definíciója is. A helyi iparűzési adó alapja a jövőben csökkenthető azon szolgáltatások ellenértékével is, melyet az adóalany az általa értékesített “új lakás" előállításához, vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.
- Csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól, a bérlő már nem.


Számviteli törvény:

- a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a házipénztárban lévő készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több, mint az előző év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez kevesebb 500 ezer forintnál, akkor 500 ezer forint a mérvadó. (egy példán keresztül szemléltetve: 50 milliós éves árbevétel esetén a pénztár havi átlagos záróállománya nem lehet 600.000,-Ft-nál több. 5 milliós árbevétel esetén  ez 60.000,-Ft lenne, de a pénzkezelési szabályzatban le kell rögzítenünk, hogy mennyi legyen és indokolt esetben maximum 500 ezer forintig el lehet menni. Az 500 ezer forintos határ árbevételi korlátja 41.666.667,-Ft. Efelett már az 1,2% az átlagos pénzkészlet mértéke.

Szja-bevallás, háztartási kedvezmény

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie. A munkaadónak nem kötelező elkészítenie a munkavállaló szja-bevallását, de vállalhatja azt. Megszűnik az úgynevezett adóhatósági adómegállapítás, helyette bevezetik az egyszerűsített bevallást. Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra – és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását. Az adóhivatal akkor is elkészíti a bevallást, ha ingóság vagy ingatlan eladásából is volt jövedelme a magánszemélynek.

Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel kedvezménye, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény áll.

FONTOS! ha a msz. a bevallásban 100 ezer forintot meg nem haladó plusz befizetési kötelezettséget vall be (mert pl. ennyivel kevesebbet vontak le tőle), akkor arra AUTOMATIKUSAN 4 havi részletfizetést kap - anélkül, hogy ezt kérné. Ez nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra.

- A 35 százalékos osztalékadó megszűnik
- megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása
- az osztalékadó mértéke 10 százalék, ha a magánszemély a jövedelem 50 százalékának megfelelő összeget a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba - vagyis állampapírba – fekteti.

Számlázás

Kötelező számlát kiállítani (magánszemélyek esetén) a 900 ezer forintot elérő értékesítésről vagy szolgáltatás teljesítéséről, még akkor is, ha a magánszemély vevő azt nem kéri. Ha a vevő csak előleget fizetett, de az eléri a kilencszázezres értékhatárt, akkor az előlegről is ki kell állítani a számlát.
A készpénzfizetéskor a számlát a fizetéssel egyidejűleg ki kell állítani, míg az utalásos ügyleteknél továbbra is fennmarad a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlázási kötelezettség.

Készpénzforgalmi korlátozás

A vállalkozások egymás közötti pénzmozgásait - a pénzforgalom átláthatósága miatt - kötelezően banki útra terelik. Az új előírás kizárólag azokat érinti, akiket egyébként is bankszámlanyitási kötelezettség terhel. Jövőre 250 ezer forint feletti összegeket kizárólag átutalással lehet majd teljesíteni. Ha az ügyleti ellenérték megfizetése ennek ellenére mégis készpénzfizetéssel történne, úgy az APEH a 250 ezer forintos összeghatár feletti rész 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a kifizetővel szemben. Ez 2009. február 1-től lesz hatályos. De ez csak a bankszámlanyitásra kötelezett adózók közötti ügyletekre igaz! Tehát ha magánszemély vásárol, akkor arra az ügyletre nem vonatkozik a korlát. Az ügyleteket hónapon belül össze kell számítani!

Ha a vevő pl. bankkártyával fizet, arra már nem vonatkozik ez a szabály, mivel az nem minősül kp. fizetésnek! Kp. fizetésnek az minősül, amikor  bankjegy és érme átadása történik. Tehát elektronikus fizetés, bankkártya nem.

A bírság megfizetésére mindig az elfogadó kötelezett (erre egy ellenőrzés deríthet fényt), annak  mértéke a 250 ezer feletti rész 20%-a. Ha cég vásárol, az egyértelmű: átutalás kell, de ha magánszemély vásárol, őt nyilatkoztatni kell arról, hogy ő bankszámla nyitására nem kötelezett.

Bankszámla nyitására kötelezett: minden cég, EVÁ-sok, illetve ÁFÁ-zó magánszemélyek és egyéni vállalkozók.

Illeték

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében.
A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

Amennyiben az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. A másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.

Cégautóadó

A cégautóadó szabályozása kikerül a személyi jövedelemadó törvényből, és önálló adónemként, vagyoni típusú adóként a gépjárműadóról szóló törvénybe építik be. A módosítás indoka, hogy a többszázezer céges tulajdonban lévő autónak mindössze egytizede után fizetnek cégautóadót, inkább az útnyilvántartással élnek vissza. Jövőre minden vállalkozás köteles lesz cégautót fizetni a tulajdonában lévő gépkocsi után. A magánszemély tulajdonában lévő jármű után akkor kell fizetni, ha a személyautóval kapcsolatos költséget számolnak el. A fizetendő adó ugyan kevesebb lesz, mint a mostani, az adófizetés alól viszont nem lehet majd kibújni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az útnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség is. A törvény az adó mértékét a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciálja (1600 köbcenti alatt 7000, afölött 15 000 forint/hó), az adót negyedévente kell majd bevallani és megfizetni, minden negyedévet követő hónap 20-áig. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a megfizetett gépjárműadó levonható lesz majd a cégautóadóból. Az új szabályozás csak 2009. február 1-jén lép hatályba.

Nem kell cégautóadót fizetnie annak a magánszemélynek, aki

- Csak a munkábajárás 500 km-ét számolja el, azt is APEH-norma szerint, és a + 9,-Ft/km alkalmazásával,

- Kiküldetési rendelvény alapján használja az autót, de itt is az APEH-norma és a 9,-Ft számolható el.

Ha ennél több költséget kíván érvényesíteni, akkor cégautóadót kell fizetnie azon hónapokra, amikor költségelszámolás történt.

Továbbá: fizetni kell akkor is, ha a magánszemély ingyen (ellenszolgáltatás nélkül) használatba adja a gk-t, és a haszn.vevő azzal kapcsolatban költséget számol el. Sőt, ha cégnek adja így bérbe, akkor folyamatosan fizetnie kell!
A költségelszámolás tényéről nyilatkoztatni kell azt a (jogi)személyt, akinek használatba adja az autót. (egy sima kölcsönadásnál is nyilatkozatot kell kérni, mert ha pl. más cégnél vagy saját vállalkozásánál költséget számol el rá, az APEH az adót a tulajdonostól kérni fogja!!!)

Bevallási határidők: az éves bevallás határideje 02.15-ről 02.25- re módosul, ez érvényes pl. a 2008. évi éves ÁFA-, és az egyéni vállalkozók SZJA-bevallásra is.

TEÁOR: aki eddig nem jelentette, annak a változást a 2009. évre beadandó első bevallásában kell teljesíteni. De nem a 2008. évi, hanem a 2009. év bevallásban, tehát legkorábban 2009.02.12.-én. (Erre külön rubrika lesz a bevallási nyomtatványon). Magyarul: TEÁOR’08-ra való áttérés miatt senki ne módosítson társasági szerződést, azt a könyvelő a bevallásban meg fogja tenni.